Egy évvel később elkészült a templom orgonája, amely azóta is működik. A régi templomot 1909-ben lebontották, a kőanyagot a templomkert ma is álló kerítésének építésére használták fel. Az első világháború idején hadi célokra elvittek a templom négy harangja közül kettőt, ezeket 1927-ben pótolták. A II. világháború is súlyos csapásokat okozott, 1944-ben elvitték a templom legnagyobb harangját, majd 1946-ban kitelepítették a község többségében római katolikus német lakosságának nagy részét. Előbbit 1994-ben új haranggal sikerült pótolni, az egyházközösséget és a községet ért személyi veszteség azonban örökre pótolhatatlan marad. 1959-ben a régi, fából faragott főoltár helyére vörös márványból oltár került, egy évvel később pedig a templomhoz kapcsolva elkészült a keresztelőkápolna is. 1993-ban sor került a templom új liturgikus terének kiépítésére, a szembe-miséző oltárt és a felolvasóállványt márványból állították fel.

Szentistvántelep az 1920-as években formálódott településsé, ekkor még közigazgatásilag és egyházközségileg is Pomázhoz tartozott. 1948. augusztus 18-án nyilvánította önálló lelkészséggé Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök, első lelkésze Szentirmay Károly pomázi hitoktató lett. 1948. június 20-án a megyés főpásztor letette a szentistvántelepi templom alapkövét, titulusnak Szent István királyt jelölve meg. Elkezdődött a templomépítés, rövidesen félbemaradt, a templom helyett csak egy 6x12 méteres kápolna készült el. Szentistvántelep 1951-ben közigazgatásilag Budakalászhoz csatolódott, ettől kezdve egyházközségileg is ide sorolták. 1963-ban elkezdődött a templomépítés társadalmi munkában, a két évvel később elkészült templomot Szent István király tiszteletére szentelték fel. A templomot 1969-ben emelték plébánia rangra. A templom bővítése, karbantartása azóta is folyamatos, tornya 2003-ban épült fel.

Az egyházközség az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye részét képezi, ezen belül mind a Szent Kereszt Felmagasztalása, mind a Szent István plébánia a Szentendrei Espereskerülethez tartozik. 2008. augusztus 1-jétől mindkét plébánia kormányzója Kálmán József, aki a 13 évig Budakalászon működő Szabó Sándort váltotta tisztségében. A templomokban hetente öt, illetve hat alkalommal celebrálnak szentmisét. Fontos fejlemény az egyházközség életében, hogy egyre több fiatal kapcsolódik a közösséghez, elsősorban az iskolákban tartott rendszeres hitoktatásnak köszönhetően.