Római Katolikus Egyházközség

Budakalász lakosságának többségét a római katolikus vallás hívei teszik ki, e vallás hívei voltak a német betelepülők és döntően a magyar lakosok is. Napjainkban a katolikusok vallásukat két templomban is gyakorolhatják. Budakalászon az első templom 1824–26 között épült Szent Kereszt Felmagasztalása elnevezéssel, 1845-ben alakult önálló egyházközséggé és 1846-tól van saját anyakönyvezése. A XIX. század végén a Duna áradása következtében a régi templom és plébánia épülete súlyosan megrongálódott, ezért szükségessé vált egy új templom építése. Az új Szent Kereszt Felmagasztalása templomot 1907. szeptember 15-én az akkori székesfehérvári megyéspüspök, dr. Prohászka Ottokár szentelte fel. Egy évvel később elkészült a templom orgonája, amely azóta is működik. A régi templomot 1909-ben lebontották, a kőanyagot a templomkert ma is álló kerítésének építésére használták fel. Az első világháború idején hadi célokra elvittek a templom négy harangja közül kettőt, ezeket 1927-ben pótolták.

A II. világháború is súlyos csapásokat okozott, 1944-ben elvitték a templom legnagyobb harangját, majd 1946-ban kitelepítették a község többségében római katolikus német lakosságának nagy részét. Előbbit 1994-ben új haranggal sikerült pótolni, az egyházközösségez és a községet ért személyi veszteség azonban örökre pótolhatatlan marad. 1959-ben a régi, fából faragott főoltár helyére vörös márványból oltár került, egy évvel később pedig a templomhoz kapcsolva elkészült a keresztelőkápolna is. 1993-ban sor került a templom új liturgikus terének kiépítésére, a
szembe-miséző oltárt és a felolvasóállványt márványból állították fel. Szentistvántelep az 1920-as években formálódott településsé, ekkor még közigazgatásilag és egyházközségileg is Pomázhoz tartozott. 1948. augusztus 18-án nyilvánította önálló lelkészséggé Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök, első lelkésze Szentirmay Károly pomázi hitoktató lett. 1948. június 20-án a megyés főpásztor letette a szentistvántelepi templom alapkövét, titulusnak Szent István királyt jelölve meg. Elkezdődött a templomépítés, rövidesen félbemaradt, a templom helyett csak egy 6 x 12 métereses kápolna készült el. Szentistvántelep 1951-ben közigazgatásilag Budakalászhoz csatolódott, ettől kezdve egyházközségileg is ide sorolták. 1963-ban elkezdődött a templomépítés társadalmi munkában, a két évvel később elkészült templomot Szent István király tiszteletére szentelték fel. A templomot 1969-ben emelték plébánia rangra. A templom bővítése, karbantartása azóta is folyamatos, tornya 2003-ban épült fel.

Az egyházközség az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye részét képezi, ezen belül mind a Szent Kereszt Felmagasztalása, mind a Szent István plébánia a Szentendrei Espereskerülethez tartozik. 2008. augusztus 1-jétől mindkét plébánia kormányzója Kálmán József, aki a 13 évig Budakalászon működő Szabó Sándort váltotta tisztségében. A templomokban hetente öt, illetve hat alkalommal celebrálnak szentmisét. Fontos fejlemény az egyházközség életében, hogy egyre több fiatal kapcsolódik a közösséghez, elsősorban az iskolákban tartott rendszeres hitoktatásnak köszönhetően.

Református Egyházközség

Budakalászon a reformátusok alkotják a második legnagyobb felekezetet a római katolikusok mögött, számuk a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 1446 fő volt. Megjelenésük a településen a XIX. századra tehető, de még 1851-ben is csak négy református élt a községben. Számuk lassan növekedett, az 1910. évi népszámlálás is csak 49 református hívőt regisztrált. Számuk a két világháború közötti időszakban valamelyest nőtt, de önálló egyházközséget nem alkottak, a református vallású gyerekek hitoktatása is Pomázon történt. A református egyház a döntően katolikus Budakalászon csak akkor tudott gyökeret verni, amikor egyre többen költöztek ki Budapestről a nagyközségbe. Ennek köszönhetően a református felekezethez tartozók száma a II. világháborút követően indult jelentős növekedésnek, számuk napjainkra megközelíti az 1500 főt. A közösség megújulása a rendszerváltást követően indult meg, ebben nagy szerepet játszott az 1994-ben létrehozott Budakalászi Református Templomért Alapítvány, amely feladatául tűzte ki
a budakalászi református gyülekezet tevékenységének segítését, a hitélet kiterjesztését. Az alapítvány támogatásának is köszönhetően 1999-ben megépült az új templom, 2004-ben pedig a parókia és az új gyülekezeti terem. Az alapítvány támogatása azóta is folyamatos, nagyrészt segítségüknek köszönhetően épülhetett meg a karzat vagy kerülhetett kialakításra az alternatív fűtésrendszer. Budakalászon 2004 óta van önálló gyülekezet, amely a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerület Északpesti Egyházmegye Pomáz-Budakalász-Csobánka Társegyházközségéhez tartozik. A gyülekezet lelkipásztori teendőit 2004 óta Cs. Nagy János látja el. A református egyház aktívan részt vesz a község társadalmi életében, a rendszeres hitoktatás révén a fiatalok egyre nagyobb részét vonja be az egyházi nevelésbe.

Budakalászi Szerb Egyházközség

Budakalászon a szerbek XVII. század végi betelepülésével megindult az egyházi élet szervezése is, az első név szerint ismert kalászi szerb lelkész Avram Vukajlovity volt. Az első, Szent György tiszteletére emelt szerb templom még fából épült fel a községben, létéről az 1734–35. évi mezei összeírás már beszámolt. Az új kőtemplom építését követően lebontották, egykori helyét ma kőkereszt jelzi a Budai úton. A mai templomot 1752-ben emelték, védőszentje Szent Gábriel arkangyal. A templom tornya 1782-ben készült el. Ekkor már szerb felekezeti iskola is volt a községben, ami élénk hitéletről tanúskodik. A német betelepülésnek köszönhetően az addig szerb lakosú település a XIX. század második felére két nemzetiségűvé vált, majd az egyre nagyobb számú magyar beköltözőnek köszönhetően már három etnikumúvá. Az új beköltözők többsége római katolikus volt, ezért a szerbség és az ortodox vallás fokozatosan kisebbségbe került. A XX. század elejétől már nemcsak a németek, de a magyarok lélekszáma is meghaladta a szerbekét. A hitélet továbbra is élénk volt, az egyház aktívan jelen volt a község életében és az oktatásban is. A II. világháborút követően az akkor már kis létszámú szerb közösség tovább zsugorodott, amit elősegített, hogy az ortodox egyház is elveszítette korábbi pozícióját, a budakalászi szerb iskola a felekezeti oktatás felszámolása és az államosítás következtében megszűnt. A község szerb lakói a szocializmus időszakában is gyakorolhatták vallásukat, ám a hitélet korántsem volt olyan aktív, mint az 1920-as, 1930-as években. Mára a szerb ortodox közösség alig 120 fősre zsugorodott, ám a hívők büszkén gyakorolják vallásukat. A rendszerváltozást követően a budakalászi szerb ortodoxok az államosításkor elvett épületeiket is visszakapták, köztük a település legrégebbi épületei közé tartozó egykori parókiát is. A szerb öntudattal szorosan összefüggő görögkeleti vallási szokások fenntartása érdekében az 1994-ben alakult Budakalászi Szerb Kisebbségi Önkormányzat és a budakalászi egyházi képviselőség közös munkába kezdett, amely elsősorban a gyerekeket, fiatalokat célozza a vallásos ünnepek szokásainak felelevenítésével, megtartásával, húsvéti, karácsonyi hagyományőrző programok szervezésével, különböző vallási-hittan, illetve nyelvi táborokban való részvétel támogatásával.

Isten Egyháza Budakalászi Gyülekezete

Isten Egyháza egy keresztény mozgalom, amely arra kívánja felhívni az emberek figyelmét, hogy Isten népébe beleszületik mindenki, aki elfogadva az Úr Jézus Krisztusban felkínált kegyelmet, megtér. Az Isten Egyháza mozgalomhoz tartozó helyi gyülekezetekben, így a budakalásziban sincs tagfelvétel vagy tagnyilvántartás, a gyülekezetbe tartozók nem felekezeti módon kapcsolódnak egybe, hanem azon közös felfogás alapján, hogy Isten megteremtette minden újjászületett ember lelki egységét. Budakalászon heti egy alkalommal van istentisztelet, ezt kiegészítik a bibliaórák, a gyermekeknek és fiataloknak tartott klub-összejövetelek, valamint a házaspárok, illetve külön a hölgyek részére szervezett társas körök.

Budakalászi Baptista Gyülekezet

Budakalászon már az 1960-as években megjelent a baptista egyház, ám rövid ideig tartó működés után tevékenységét felfüggesztette és csak 1998-ban szerveződött újjá. A Budakalászi Baptista Gyülekezet jelenleg a Magyarországi Baptista Egyház Angyalföldi Baptista gyülekezete leánygyülekezeteként működik, vezetője Debreceni Árpád, lelkipásztora Macher Tivadar. A gyülekezet vasárnaponként istentiszteleten várja a hívőket, kedden és pénzeken pedig bibliaórát tart a felnőttek, illetve a fiatalok számára.