Budakalász a Dunakanyar déli kapujában, a Budai- és a Pilis-hegység, valamint a Visegrádi-hegység találkozásánál, egy félkör alakú hegykoszorú öblözetének középpontján található. 15 km²-es területe tájképileg nagyon változatos. A Kevély hegycsoport kilátóiról, de a község magasabban fekvő pontjairól is megcsodálhatjuk e sokszínű tájat: az Ezüst-Kevélyt (416 m), a Nagy-Kevélyt (534 m), a Kis-Kevélyt (481m), a Majdán-hegyet (273 m), a Csúcs-hegyet (352 m), az Oszoly-csúcsot (328 m). Keleti irányban a Duna vonalán túl a Gödöllői-dombság lejtőire láthatunk.

A föld alól előkerülő leletek arról tájékoztatnak bennünket, hogy tulajdonképpen, mi, kalászi lakosok avagy idelátogatók egyaránt átutazók vagyunk Budakalászon. A "kiforgatott" , feltárt történeti emléknyomok segítségével bepillanthatunk az elmúlt idők és az itt élt kultúrák világába. Cikksorozatunkban olyan írásoknak adunk helyet, melyek segítségével mindannyiunk történeti tudása gazdagodhat Budakalászról.

Az alábbiakban, dr. Ottományi Katalin régész tollából származó, a Kalász Újság 2005 októberi számában megjelent írást adjuk közre, melyben az M0-s híd építése kapcsán végzett feltárások érdekességéről mesél.